A Karvonen-képlet egy számítási módszer, amelyet Martti Karvonen finn sportfiziológus dolgozott ki 1957-ben. A mozgás intenzitásának meghatározására és az edzés megtervezésére használják. A képlet kiszámítja a pulzustartalékot, vagyis a maximális és a nyugalmi pulzusszám különbségét, a célpulzust pedig a pulzustartalék százalékában adják meg. Így a számítás figyelembe veszi az Ön egyéni edzettségi szintjét.
A kalkulátor használatához szüksége van a maximális és a nyugalmi pulzusszámára. Ha nem ismeri a maximális pulzusszámát, a maximálispulzus-kalkulátorral határozhatja meg.
A nyugalmi pulzusszámot például úgy mérheti meg, hogy nyugalomban 15 másodpercig számolja a szívveréseit, miközben ujjbegyeivel finoman kitapintja a pulzusát a csuklóján vagy a nyakán. Szorozza meg a szívverések számát néggyel, így megkapja a nyugalmi pulzusszámát percenkénti szívverésben. A legtöbb felnőtt nyugalmi pulzusszáma percenként 60–100, jó edzettségűeknél gyakran ennél alacsonyabb.
A Karvonen-képlet:
Példa: ha a maximális pulzusszám 190, a nyugalmi pulzusszám 60, az edzésintenzitás pedig 60%, akkor a célpulzus (190 − 60) × 0,6 + 60 = 138.
A Karvonen-képlet különösen az egészségmegőrző mozgás intenzitásának becslésére alkalmas. Az állóképességi edzés pulzuszónáit, valamint az aerob és az anaerob küszöb becslését a pulzuszóna-kalkulátorral kaphatja meg.
|
Alacsony intenzitás
|
|
Mérsékelt intenzitás
|
|
Nagy intenzitás
|
|
Maximális intenzitás
|
Mozogjon mérsékelt intenzitással legalább heti 150 percet.
VAGY
Mozogjon nagy intenzitással legalább heti 75 percet.
A mérsékelt és a nagy intenzitású mozgást kombinálhatja is.
Közzétett: 14.10.2026
Frissítve: 14.10.2026
A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült fordítás az eredeti finn nyelvű szövegből.
Lassi Honkanen
gyógytornász
Ignaszewski, M., Lau, B., Wong, S. & Isserow, S. 2017. The science of exercise prescription: Martti Karvonen and his contributions. British Columbia Medical Journal. https://bcmj.org/articles/science-exercise-prescription-martti-karvonen-and-his-contributions
Karvonen, M. J., Kentala, E. & Mustala, O. 1957. The effects of training on heart rate; a longitudinal study. Annales Medicinae Experimentalis et Biologiae Fenniae, 35(3), 307–315.
Garber, C. E., Blissmer, B., Deschenes, M. R., Franklin, B. A., Lamonte, M. J., Lee, I.-M., Nieman, D. C. & Swain, D. P. 2011. Quantity and quality of exercise for developing and maintaining cardiorespiratory, musculoskeletal, and neuromotor fitness in apparently healthy adults: guidance for prescribing exercise. Medicine and Science in Sports and Exercise, 43(7), 1334–1359. https://doi.org/10.1249/MSS.0b013e318213fefb
World Health Organization. 2020. WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. Geneva: World Health Organization. https://www.who.int/publications/i/item/9789240015128