D-vitamin kalkulátorunk megbecsüli a bőre által a napfényből termelt D-vitamin mennyiségét az Ön által kiválasztott időszakban. Emellett megbecsüli azt a legkorábbi időpontot, amikor a napfény elkezdheti károsítani a bőrét. Továbbá egy UV-adatgrafikont is lát a kiválasztott napra. A kalkulátor Miyauchi és Nakajima (2016) következő képletén alapul:
A kalkulátornak csak a következő adatokra van szüksége: a kiválasztott hely alapján lekért UV-adatok, napfényben töltött idő, életkor, bőrtípus, öltözék és naptej használata. Az UV-index szintjétől függően két különböző egyenletet használ.
UV-index ≥ 1.6
Ha az UV-index 1,6 alatt van, az összefüggés már nem lineáris. Ebben az esetben a következő másodfokú polinomot használjuk a D-vitamint termelő UV-sugárzás kiszámítására:
UV-index < 1.6
Az alacsonyabb UV-index értékekre vonatkozó egyenlet kevésbé pontos becslést ad, mivel az UV-sugárzás és a D-vitamin-termelés közötti összefüggés alacsony UV-szinteknél összetettebb.
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetei (NIH) napi 15 mikrogramm (600 NE) bevitelt javasolnak az 1 és 70 év közötti személyeknek, és 20 mikrogrammot (800 NE) a 70 év felettieknek. Az 1 év alatti csecsemők számára az ajánlás napi 10 mikrogramm (400 NE) (National Institutes of Health, 2024). A D-vitamin forrásai közé tartozik a napfény, az étrend-kiegészítők és az élelmiszer. A D-vitaminban gazdag élelmiszerek közé tartozik a hal, a csukamájolaj, a marhahúsmáj és a tojássárgája.
Holick (2010) megállapította, hogy az emberi test naponta maximum 10 000–25 000 NE D-vitamint képes termelni. Ezért a kalkulátor 10 000 NE-es felső határt állapít meg. Ez a maximum jellemzően nyári körülmények között érhető el, amikor az UV-index elég magas, és a test nagy része ki van téve a napfénynek.
Amikor a szervezet nagy mennyiségű D-vitamint termel, a napfény elkezdi lebontani a bőrben képződött D-vitamint (Holick et al., 1981). Ennek a természetes szabályozó mechanizmusnak köszönhetően nem lehetséges káros mennyiségű D-vitamint kapni a napfényből.
A bőrtípus jelentős hatással van a D-vitamin-termelésre a bőrben. A sötétebb bőr melaninpigmentje természetes naptejként működik, amely szűri az UVB-sugárzást (Holick et al., 1981). Ez azt jelenti, hogy a sötétebb bőrű embereknek több időt kell a napon tölteniük, hogy ugyanannyi D-vitamint termeljenek, mint a világosabb bőrűek. Kalkulátorunk Miyauchi és Nakajima (2016) és Chen et al. (2007) kutatásain alapuló bőrtípus-tényezőket használ.
Bár a sötétebb bőr lassabban termeli a D-vitamint, ez egy evolúció által kialakított védelmi mechanizmus: a melanin megvédi a bőrt az UV-sugárzás okozta károsodástól, ami különösen fontos az erős napfénnyel rendelkező régiókban. A világosabb bőr ezzel szemben hatékonyabban termeli a D-vitamint, ami előnyös az északi szélességi fokokon, ahol az UV-sugárzás gyengébb.
MacLaughlin és Holick (1985) kimutatták, hogy egy 70 éves személy csak a fiatal felnőtt által termelt D-vitamin körülbelül 37%-át termeli. Kalkulátorunk ezt egy életkor-tényezővel veszi figyelembe, amely az életkorral fokozatosan csökken.
A kalkulátor a kiválasztott öltözék alapján becsüli meg a napfénynek kitett bőrfelületet. A számítás a „kilences szabály" modellen alapul (Moore, Popowicz és Burns, 2024), amely szerint egy felnőtt teljes testfelülete körülbelül 18 000 cm². Például a fej és a nyak 9%-ot tesz ki, egy kar 9%-ot, és így tovább. Ezután a kalkulátor minden napfénynek kitett testrészhez hozzárendel egy expozíciós tényezőt Cheng et al. (2020) tanulmánya alapján. Így reális becslést tudunk adni a D-vitamin-termelésről.
A naptej szűri az UVB-sugárzást, amelyre a bőrnek szüksége van a D-vitamin szintéziséhez. Például az SPF 15 az UV-sugárzás körülbelül 93%-át szűri ki. Az SPF 30 körülbelül 97%-ot, az SPF 50 pedig akár 98%-ot szűr ki. Ez azt jelenti, hogy a D-vitamin-termelés naptej használatakor jelentősen lelassul. Ha például naptej nélkül 30 perc alatt 1000 NE D-vitamint termelnénk, SPF 30-as naptejjel elméletileg több mint 15 órába telne ugyanennyi előállítása. Másrészt a naptej meg is hosszabbítja azt az időt, amelyet a napon tölthetünk bőrkárosodás kockázata nélkül.
Chen, T.C., Chimeh, F., Lu, Z., Mathieu, J., Person, K.S., Zhang, A., Kohn, N., Martinello, S., Berkowitz, R. and Holick, M.F. (2007). Factors that influence the cutaneous synthesis and dietary sources of vitamin D. Archives of Biochemistry and Biophysics, 460(2), 213–217.
Cheng, W., Brown, R., Vernez, D. and Goldberg, D. (2020). Estimation of Individual Exposure to Erythemal Weighted UVR by Multi-Sensor Measurements and Integral Calculation. Sensors, 20(15), 4068. https://doi.org/10.3390/s20154068.
Holick, M.F. (2010). Vitamin D and Health: Evolution, Biologic Functions, and Recommended Dietary Intakes for Vitamin D. In Vitamin D: Physiology, Molecular Biology, and Clinical Applications (2nd ed.). Springer.Holick, M. F., MacLaughlin, J. A., Clark, M. B., Holick, S. A., Potts Jr, J. T., Anderson, R. R., Blank, I. H., Parrish, J. A., & Elias, P. (1981). Regulation of cutaneous previtamin D₃ photosynthesis in man: skin pigment is not an essential regulator. Science, 211(4482), 590–593.
MacLaughlin, J., & Holick, M. F. (1985). Aging decreases the capacity of human skin to produce vitamin D3. Journal of Clinical Investigation, 76(4), 1536–1538.
Miyauchi, M. and Nakajima, H. (2016). Determining an Effective UV Radiation Exposure Time for Vitamin D Synthesis in the Skin Without Risk to Health: Simplified Estimations from UV Observations. Photochemistry and Photobiology, 92(6), 863–869.
Moore, R.A., Popowicz, P. and Burns, B. (2024) 'Rule of Nines', StatPearls. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK513287/
National Institutes of Health, Office of Dietary Supplements. (2024). Vitamin D – Consumer Fact Sheet. https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-Consumer/